115. elem
A 115-ös rendszámú szintetikus kémiai elemet Moscoviumnak [Mc] nevezik.
Felfedezés a 115. elemből
A Moscoviumot először amerikai és orosz tudósok közös csapata állította elő 2003-ban. Kutatásaikat a Joint Institute for Nuclear Research (JINR) Dubnában (Oroszország) és Lawrence Livermore National Laboratory-ban végezték Kaliforniában. Az elemet korábban Ununpentium néven jelölték, egy helyőrző név, amely latinul egy-egy-ötnek felel meg. Hivatalosan 28. november 2016-án nevezték el Moscoviumnak, tiszteletére a moszkvai megye tiszteletére, amelyben a JINR található.
Gyors tények
Szimbólum 115. elem: Mc
Atomszám 115. elem: 115
Atomsúly 115 : 288 elem
időszak 115. elem: 7
Csoport : 15{ pnictogen család}
VB (IUPAC), VA (CAS)
Fém, Radioaktív, Szintetikus.
Blokk:P
Szisztematikus [IUPAC] szimbólum és név Ununpentium [Uup]
Állapot szobahőmérsékleten Szilárd
Elektronok száma héjonként 2 8 18 32 32 18 5
* A szintetikus transz-urán elemek atomtömege az elem leghosszabb életű izotópján alapul.
A 115-ös elem elektronikus konfigurációja
Rn] 5f14 6d10 7s2 7p3
Vagy
1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 3d10 4s2 4p6 4d10 5s2 5p6 4f14 5d10 6s2 6p6 5f14 6d10 7s2 7p3
A 115-ös elem pályadiagramja
1s ↿⇂
2s ↿⇂ 2p ↿⇂ ↿⇂ ↿⇂
3s ↿⇂ 3p ↿⇂ ↿⇂ ↿⇂ 3d ↿⇂ ↿⇂ ↿⇂ ↿⇂ ↿⇂
4s ↿⇂ 4p ↿⇂ ↿⇂ ↿⇂ 4d ↿⇂ ↿⇂ ↿⇂ ↿⇂ ↿⇂ 4f ↿⇂ ↿⇂↿⇂ ↿⇂ ↿⇂ ↿⇂ ↿⇂
5s ↿⇂ 5p ↿⇂ ↿⇂ ↿⇂ 5d ↿⇂ ↿⇂ ↿⇂ ↿⇂ ↿⇂ 5f ↿⇂ ↿⇂↿⇂ ↿⇂ ↿⇂ ↿⇂ ↿⇂
6s ↿⇂ 6p ↿⇂ ↿⇂ ↿⇂ 6d ↿⇂ ↿⇂ ↿⇂ ↿⇂ ↿⇂ 6f
7s ↿⇂ 7p ↿ ↿ ↿ 7d 7f
A 115. elem felépítése
A 115. elem tulajdonságai
• Moszkvium egy erősen radioaktív, szintetikus elem, amely fémnek minősül, és szobahőmérsékleten szilárdnak tekinthető.
• A Moscovium a 7. periódus tagja a p-blokk transzaktinidben, és a 15. csoportba tartozik, mint a legnehezebb pniktogén.
Hogyan jön létre a 115-ös elem (Moscovium)?
Az americium-243 atomjait kalcium-48 ionokkal bombázzák egy ciklotron nevű eszköz segítségével. Ez egy atom Moscovium-287-et és három atom Moscovium-288-at termel.
A kialakult négy atom azonban gyorsan bomlik más elemekké, mint például a nihónium-285 [atomszám: 113].
115. elem: Nukleáris stabilitás
A szupernehéz elemekben kétféle radioaktív bomlás lehetséges: alfa-bomlás és spontán hasadás.
Alfa-bomlás: Henri Becquerel fedezte fel 1898-ban, egy alfa-részecske vagy [4He2] spontán kibocsátására utal egy sűrű mag által. A bomlásnak ez a formája az ólomnál nehezebb magokban is megfigyelhető.
Spontán hasadás: Georgy Flerov és Konstantin Petrjak fedezte fel 1940-ben, egy mag spontán kettéhasadására utal. A bomlásnak ez a formája az aktinidákban és a transzaktinidákban figyelhető meg.
1969-ben egy új elmélet azt jósolta, hogy az atomok stabilitása várhatóan növekedni fog a neutronban gazdag atommagok tartományában (280 és 300 közötti tömegszámmal). A protonok és neutronok „varázslatos” számának közelében, Z = 114 és N = 184, egy sor viszonylag stabil elem található.
A 288Mc115 páratlan számú protont és neutront tartalmaz (Z = 115, N = 173). Egy ilyen konfiguráció megakadályozza a spontán hasadást, így várhatóan az atommag alfa-bomláson megy keresztül.
A 288M115-ből egy alfa-részecske kibocsátása alkotja a 113-as elem, azaz a nihonium magját. Ez az atommag ismét elbomlik, és létrehozza a 111 elemet, amely ezután ugyanazt a mintát követi a 109 elem létrehozásához, és így tovább. Minden lépésnél távolodunk az N = 184 mágikus számtól. Emiatt az atommag stabilabbá válik az alfa-bomlás felé, és hajlamosabbá válik a spontán hasadásra, és végül a lánc spontán hasadással végződik.
115. elem izotópjai:
A Moscoviumnak négy izotópja van, ami azt jelenti, hogy a tudósoknak sikerült a Moscoviumnak 4 különböző „változatát” előállítaniuk, mindegyik egyedi számú neutronnal.
A legstabilabb Moscovium-290 izotóp felezési ideje mindössze 220 ezredmásodperc, vagyis a Moscovium atomok fele 220 ezredmásodperc alatt bomlik különböző atomokra.
Radioaktív jellege és gyors bomlási tényezője miatt az elemet nem sikerült nagy mennyiségben szintetizálni.
115. elem Gravitációs hullámok:
A B gravitációs mező az anyag minden formájában natív. De egy olyan nehéz elem, mint a Moscovium, további A gravitációs hullámokkal rendelkezik. Ez a gravitációs A hullám túlnyúlik az atom kerületén. Ezzel létrehozva az elem saját A gravitációs mezőjét.
A Földön egyetlen természetben előforduló elem sem rendelkezik megfelelő számú protonnal és neutronnal ahhoz, hogy a kumulatív A gravitációs mező túlterjedjen atomja kerületén, hogy az hozzáférhetővé váljon. Annak ellenére, hogy az A gravitációs hullám végtelenül túlnyúlik az atom kerületén, hozzáférhető, és van hullámhossza, amplitúdója és frekvenciája. Miután elértük az A gravitációs hullámot, úgy erősíthetjük fel, ahogyan más elektromágneses hullámokat erősítjük. Az erősített gravitációs A hullám ezután a kívánt célpontra fókuszálható, hogy a gyakorlati űrutazáshoz nélkülözhetetlen tér/idő torzulást okozzon.
Ennek a felerősített Gravitációs A hullámnak az ereje óriási. Az egyetlen természetben előforduló gravitációs forrás, amely ekkora tér/idő torzulást okozhat, az a fekete lyuk.
A 115. elem használata | Moscovium felhasználások
• Jelenleg a tudósok csak néhány Moscovium atomot tudtak előállítani. Ezeket az atomokat főleg kutatási célokra használják.
• A Moscoviumot fém ununtrium vagy nihonium előállítására használják, miután alfa-bomláson megy keresztül.
• Mivel teljesen szintetikus elem, nincs jelentős biológiai szerepe. Természetre gyakorolt hatása is elhanyagolható a gyors bomlás miatt.
115. elem: Bob Lazar összeesküvés-elmélete
1989-ben Bob Lazar [egy amerikai fizikus/összeesküvés-elméleti tudós] kijelentette, hogy az UFO-kat vagy az Egyesült Államok kormánya által visszaszerzett földönkívüli űrhajókat egy titokzatos „115-ös elem” hajtja. Abban az időben a „115-ös elemről” még nem volt tudomás. Tehát Lázár kijelentéseit irracionálisnak minősítették.
2003-ban állításai nagyobb hitelességet nyertek, amikor néhány orosz tudósnak sikerült előállítania a titokzatos elemet. Az „Element 115” vagy a Moscovium tudományos változata azonban jelentősen eltér attól, amit Bob Lazar leírt.
Lazar szerint a 115-ös elem a földönkívüli űrhajók fő üzemanyag-forrása, és jelentős energiaforrásnak tekinthető. A tudományosan szintetizált 115-ös elem, azaz a Moscovium azonban kevesebb, mint egy másodperc alatt lebomlik, így semmire sem használható.
115. elem: Városi mítoszok
Miután Bob Lazar bevezette a 115-ös elemet a földönkívüli tartományba, a városi idegen mítoszok magja lett.
Zombi elem
Az Element 115 egy titokzatos zombi elem szerepét játssza a Call of Dutyban [videojáték]. A játékban a 115-ös elemnek való kitettség illúziókat, memóriavesztést és az elhalt sejtek újraélesztését okozhatja, zombikat hozva létre.
Elerium
Az X-COM franchise-ban az Element 115 vagy az Elerium minden idegen technológia energiaforrásaként jelenik meg. Az elérium nem szintetizálható a Földön. Csak idegen bázisokról szerezhető be.
Sötét uralom
A Dark Reignben a 115-ös elemet olyan anyagként említik, amely szó szerint elrejti az univerzum titkait.
A 115-ös elem vagy a Moscovium még mindig sok titkot rejt, amelyeket csak a jövőbeli kutatások fedhetnek fel.
További tudománnyal kapcsolatos cikkek megismerése kattints ide
Is Read:
- Örvényáramú fék tervezési alkalmazás
- Hipertóniás vs hipotóniás
- Az eukariótáknak vannak intronjai?
- Troposzféra
- Adszorpció vs abszorpció
- Gyökérvegyület
- Hordozható napelemek
- Mi az attitűdjelző mesterséges horizont
- Mi az a pneumatikus megfogó
- Gömb alakú tükör
Szia, Sanchari Chakraborty vagyok. Elektronika mesterképzést végeztem.
Mindig szeretek új találmányokat felfedezni az elektronika területén.
Szívesen tanuló vagyok, jelenleg az alkalmazott optika és fotonika területére fektetem be. Aktív tagja vagyok a SPIE-nek (Nemzetközi Optikai és Fotonikai Társaság) és az OSI-nak (India Optikai Társaság). Cikkeim célja, hogy minőségi tudományos kutatási témákat hozzanak napvilágra egyszerű, de informatív módon. A tudomány időtlen idők óta fejlődik. Tehát megpróbálok belenyúlni az evolúcióba, és bemutatni az olvasóknak.
Kapcsolódjunk át