7 ionos kovalens kötéstípus: részletes betekintés és tények

Ebben a cikkben megnézzük, melyek az ionos kovalens kötéstípusok példái, tények és részletes betekintések.

Egyes vegyületek molekulaszerkezetükben ionos kötéseket és kovalens kötéseket is tartalmaznak. Ezeket többatomos vegyületeknek is nevezik. A stabilizáció eléréséhez egyes molekulák egynél több típusú kötést képeznek. Itt néhány ionos molekulát fogunk látni kovalens kötéstípusok példák .

Ionos kötés

An Ionos kötés Úgy definiálják, hogy két különböző ion, kationok és anionok vonzzák egymást és kötést alkotnak. Az elektrovalens kötés egy másik kifejezés, amelyet az ionos kötésre használnak. ión vegyületek ilyen típusú kötést mutatnak atomi szerkezetükben. Ez a fajta kötés fémben és nemfémben jön létre.

jellemzők

  • Az elektrovalens kötés egy másik kifejezés, amelyet az ionos kötésnek tulajdonítanak.    
  • Erős elektrosztatikus vonzási erőt használnak az anionok és kationok összekapcsolására.
  • Magas olvadáspontjuk van.
  • Olvadt állapotban vagy oldószerben oldva jó elektromos vezetők, szilárd állapotban viszont rossz elektromos vezetők.
  • Poláros oldószerekben feloldhatók, nem poláros oldószerekben nem oldódtak.

Olvass tovább: 10 példa ionkötésre: magyarázat és részletes tények

Kovalens kötés

A kovalens kötést úgy határozzák meg, hogy két atom megosztja azonos vegyértékelektronjait, hogy stabil elektronkonfigurációt kapjon. A kovalens vegyületek molekulaszerkezetükben ilyen kötést tartalmaznak.

jellemzők

  • A kötés azonos vagy különböző atomok között jön létre.
  • Tovább osztályozzák az atomok elektronegativitása alapján poláris és nem poláris kovalens kötésekként.
  • Alacsony olvadásponttal és forrásponttal rendelkeznek.
  • Nem képesek elektromos áramot vezetni.
  • Oldhatók olyan oldószerekben, amelyek nem polárisak, és nem oldódnak vízben, amely poláris oldószer.

Olvass tovább: 4 példa egy kovalens kötésre: részletes betekintés és tények

Ionos kovalens kötés típusok Példák

Nátrium-hidroxid NaOH

A nátrium-hidroxid, az oxigénatom és a hidrogénatom mutatja a kovalens kötés kialakulása elektronok megosztásával. A hidroxidion negatív, a nátriumion pedig pozitív töltésű. Ez a két ion OH- és Na+ vonzzák egymást, ionos kötést képeznek.

ionos kovalens kötéstípusok
1. ábra: A nátrium-hidroxid NaOH szerkezete

Nátrium-nitrát NaNO3

A nátrium-nitrátban a nitrogénatom három oxigénatommal alkot kötést. A nitrogén és az oxigén között létrejött kötést kovalens kötésnek nevezik. Nitrit ion NO3 negatív töltésű, míg a nátriumion Na pozitív töltésű. Na+ és NO3- az ionok ionos kötéseket képeznek. Ezért ez egy példa egy olyan molekulára, amely egy ionos és kovalens kötvény.

2.1
2. ábra: A nátrium-nitrát NaNO szerkezete3

Ammónium-klorid NH4Cl

Az ammónium-klorid molekulában a nitrogénatom négy kovalens kötést képez négy különböző hidrogénatommal. NH4 pozitív töltést kap. Ez az ammóniumion negatív töltésű kloridionnal kombinálódik. NH4+ és Cl- az ionok ionos kötést alkotnak.

3.1
Ábra 3: Az ammónium szerkezete klorid NH4Cl

Kalcium-karbonát CaCO3

A kalcium-karbonátban kovalens kötések jönnek létre a három oxigénatom és egy szénatom között. A karbonát ionok negatív töltést kapnak, és pozitív töltésű kalcium fémionokkal egyesülnek. kb+ és CO3- ionos kötést képeznek.

4.1
4. ábra: A kalcium-karbonát CaCO szerkezete3

Kálium-cianid KCN

A kálium-cianidban a szénatom kovalensen egyesül a nitrogénatommal. A szénatom és a nitrogénatom három elektronon osztozik egymással. A cianid CN elektronegatívabb, mint a kálium. Negatív töltést kap. A kálium pozitív töltésű. K+ és CN- ionos kötést képeznek.

5.1
5. ábra: A kálium-cianid KCN szerkezete

Kálium-nitrit KNO2

A kálium-nitrit molekulában a nitrogénatom két kovalens kötést képez két különböző oxigénatommal. Pozitívan töltse fel a K káliumiont+ és negatív töltésű nitrátion NO2- ionos kötést képez. KNO2 ionos és kovalens kötéssel is rendelkezik.

6.1
6. ábra: A kálium-nitrit KNO szerkezete2

Kálium-szulfát K2SO4

A kálium-szulfátban a kénatom négy oxigénatommal osztozik az elektronokon. A kén ionos kötést képez a kálium fémionokkal. Negatív töltésű SO4-2 ion és pozitív töltésű K+2 az ion kötést képez.

7.2
7. ábra: A kálium-szulfát K szerkezete2SO4

Bárium-cianid Ba(CN)2

A bárium-cianidban a szénatom és a nitrogénatom három elektronon osztozik egymással. A negatív töltésű cianidion ionos kötést képez a pozitív töltésű báriumionnal. CN- és Ba+2 ionos kötéseket képeznek.

8.4
8. ábra: A bárium-cianid Ba(CN) szerkezete2

Olvass tovább: 15 Példák koordináta kovalens kötésre: Részletes betekintés és tények

Tények

  • A kémiai kötés mind ionos, mind kovalens kötésből áll.
  • Mindkét kötés stabilitást biztosít a vegyületek számára.
  • Egyes vegyületek vízben teljesen, mások vízben gyengén oldódnak.
  • Ezen vegyületek többsége só.
  • Olvadt állapotban elektromos áramot tudnak vezetni.
  • Vizes oldatban kationokká és anionokká váltak szét.

Gyakran Ismételt Kérdések:

Kérdés: Hogy van a KCN ionos és kovalens?

Válasz: A KCN ionos és kovalens kötésekkel is rendelkezik.

A kálium-cianidban a szénatom kovalensen egyesül a nitrogénatommal. A szénatom és a nitrogénatom három elektronon osztozik egymással. A cianid CN elektronegatívabb, mint a kálium. Negatív töltést kap. A kálium pozitív töltésű. K+ és CN- ionos kötést képeznek.

Kérdés: Az NH4S rendelkezik ionos és kovalens kötvények?

Válasz: NH4S-nek mindkét kötvénye van.

Az ammónium-szulfidban a nitrogén négy hidrogénatommal kovalensen egyesül. Az elektronegativitás különbsége ionos kötés kialakulásához vezet az ammóniumion és a kén között. Ezért az NH4S nemcsak ionos, hanem kovalens kötéssel is rendelkezik.

Kérdés: A CaCO3 az ionos vagy kovalens?

Válasz: Tolvaj3 ionos vegyületnek számít.

A kalcium-karbonátban a három oxigénatom három kovalens kötést képez egy szénatommal. A karbonát ionok negatív töltést kapnak, és pozitív töltésű kalcium fémionokkal egyesülnek. kb+ és CO3- ionos kötést képeznek.