Ez a cikk választ ad arra a kérdésre: kiterjedt a hosszúság? Mindannyian ismerjük a hosszúság jelentését, ez bármely tárgy mértéke egyik végétől a másikig.
Az extenzív kifejezés a tömegtől függő mennyiségekre vonatkozik. Értékük akkor változik, ha a tömeg értékének nagysága változik. Ebben a cikkben az extenzív tulajdonságokról fogunk beszélni, majd megvitatjuk, hogy a hosszúság extenzív vagy intenzív. Szó lesz az extenzív tulajdonságokra és az intenzív tulajdonságokra vonatkozó példákról is.
Mi a hosszúság?
A hossz az objektumok kétdimenziós méretű mérése egyik végétől a másikig. A hosszúság SI mértékegysége m.
Az olyan kifejezések, mint a szélesség és a magasság egyben a tárgy mérését is jelölik. A hossz az objektum leghosszabb oldalának mondható. A hosszúság a tárgy tömegétől függ, mivel ha nagyobb tömeget veszünk figyelembe, akkor közvetlenül nagyobb hosszra gondolunk.
Kép kredit: Wikipedia
Mi az a kiterjedt ingatlan?
Néhány tulajdonság függ a tömegtartalomtól, míg néhány tulajdonság nem. Azokat a tulajdonságokat, amelyeket a rendszer tömegtartalma befolyásol, extenzív tulajdonságoknak nevezzük.
Az extenzív ingatlanok egy másik extenzív ingatlannal osztva intenzív tulajdonságot eredményeznek, ami azt jelenti, hogy az arány intenzív lesz. A további részekben az extenzív tulajdonságok és az intenzív tulajdonságok különböző példáiról fogunk beszélni.
A hossza kiterjedt?
Igen. A hossz extenzív tulajdonság, mivel az extenzív tulajdonság definíciója azt a feltételt írja elő, hogy tömegfüggőnek kell lenniük.
Ha több anyagot veszünk figyelembe, akkor közvetlenül arra utalunk, hogy az objektum hossza is több. Egyszerűen fogalmazva, amikor félbevágunk egy tárgyat, a tömeg értéke felére csökken, és így a hossz értéke is fele lesz. Ennélfogva biztonságosan megállapítható, hogy a hosszúság kiterjedt tulajdonság.
Mennyire kiterjedt a hosszúság?
A hossz egy kiterjedt tulajdonság, mivel értéke megváltozik, ha a tömeg értéke változik. Nézzük meg az alábbi példát, hogy tiszta képet kapjunk.
Tekintsünk egy bizonyos tömegű, m-es fatömböt. Ha azt a fatömböt egyenlő felére vágjuk, mindegyik blokk tömege 0.5 m lesz. Vizuálisan megfigyelhetjük, hogy a blokkok hossza is a felére csökkent. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a hosszúság extenzív tulajdonság, mivel értéke a rendszer tömegtartalmától függ.
Mikor terjedelmes a hossza?
A hosszúság csak akkor terjedelmes, ha a figyelembe vett objektum sűrűsége állandó. Ha a sűrűség változó, akkor fennáll annak az esélye, hogy az objektum hossza akkor sem változik, ha a tömeg értéke változik.
Például, ha egy rágógumit kettévágunk, majd a másik felét kinyújtjuk, azt fogjuk látni, hogy a szélesség rovására nyeri el eredeti hosszát. Itt a hossz nem pontosan a tömegtől függ, hiszen a rágógumit kinyújtva könnyen megnövelhetjük a hosszt.
Kiterjedt ingatlan példa
Az alábbi lista példákat mutat be kiterjedt tulajdonságokra -
- Tömeg – Maga a tömeg az a referencia, amely eldönti, hogy egy tulajdonság belső vagy külsőleges-e. Tehát azt mondhatjuk, hogy a tömeg is külső tulajdonság, mivel mennyiség- vagy tömegfüggő.
- kötet – Amikor egy összenyomhatatlan anyaggal rendelkező rendszerről beszélünk, akkor azt mondhatjuk, hogy a térfogat külső tulajdonság. Ha a rendszert két részre bontjuk, a térfogat is felezik, vagyis a térfogat tömegfüggő tulajdonság.
- Hossz– A hossz egy külső tulajdonság, és ennek okát a fenti szakaszokban már tárgyaltuk. A hosszúság közvetlenül kapcsolódik az anyaghoz, mivel amikor egy objektum hosszára utalunk, akkor a rendszerben lévő anyag mennyiségére utalunk. Ha a mennyiség csökken, a hossz is csökkenni fog.
- Súly– A tömeg a tömeg szorozva g értékével, ami 9.8 m/s. Ha csökkentjük a tömeget, akkor automatikusan a súly is csökken. Amikor súlycsökkentésről beszélünk, akkor közvetve a rendszer tömegének csökkentésére gondolunk.
- Entropy – Az entrópia a véletlenszerűség mértéke. Ez egy nagyon fontos kifejezés a termodinamikában. Ha elosztjuk a tömeggel, akkor egy új kifejezést definiálunk, amely fajlagos entrópia néven ismert. Ez az ingatlan intenzív tulajdonság, és a következő részben lesz szó róla.
- Energia– A rendszer energiája vagy entalpiája külső tulajdonság. Minél nagyobb a rendszeren belüli tömegtartalom, annál nagyobb az entalpia értéke. Az entrópiához hasonlóan az entalpia fajlagos entalpiává válik, ha elosztjuk a tömeggel, ami egy intenzív tulajdonság.
Intenzív tulajdonság példa
Az alábbi lista az intenzív tulajdonságok példáit tárgyalja.
- Hőmérséklet – A hőmérsékletet nevezhetjük intenzív tulajdonságnak, mivel nincs ráhatása a tömegre. Még akkor is, ha a rendszert két részre osztjuk, mindkét fél hőmérséklete megegyezik az eredeti rendszer hőmérsékletével.
- Sűrűség – A rendszer sűrűsége nem változik még ha két részre osztjuk is a rendszert. Ez azt jelenti a sűrűség egy intenzív ingatlan. Ennek tulajdonképpen az az oka, hogy a sűrűség két extenzív tulajdonság aránya, a két extenzív tulajdonság aránya pedig mindig intenzív tulajdonság.
- Nyomás – A rendszer nyomása akkor is változatlan marad, ha a rendszert két részre osztjuk. Tehát azt mondhatjuk, hogy a rendszer nyomása külső tulajdonság.
- Fajlagos entrópia – A fajlagos entrópia két külső tulajdonság aránya. Így ez egy intenzív tulajdonság. A fajlagos entrópia egyszerűen az entrópia osztva a tömegtartalommal.
- Fajlagos entalpia – Hasonlóan a fajlagos entrópiához, a fajlagos entalpia is intenzív tulajdonság, mivel két külső tulajdonság aránya.
Következtetés
Beszéltünk a külső és belső tulajdonságokról. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a hosszúság külső tulajdonság, mivel a hossz értéke a rendszer tömegtartalmától függ. Amikor a hosszról beszélünk, akkor a tömegtartalomra gondolunk, mivel amikor a tömegtartalom csökken, akkor a hossz is csökken.
