Oxigén Lewis pontszerkezet: rajz, több vegyület és részletes magyarázatok

Az oxigén Lewis pontszerkezetek önmagával és más elemekkel a kémiai kötések kialakulásának meghatározására használhatók. Ez a cikk vázlatosan tárgyalja a különböző oxigén Lewis pontstruktúrákat, azok részletes magyarázatával együtt.

Az oxigén rendszáma 8, elektronikus konfigurációja 2,6. Ez azt jelenti, hogy egy oxigénatom legkülső héjában hat elektron van, amelyet vegyértékhéjnak is neveznek, és a neon stabil 2,8 nemesgáz konfigurációjának (oktettjének) eléréséhez további két elektronra van szüksége. Tehát a stabilitás eléréséhez az egyik oxigénatom megosztja a két elektronját egy másik oxigénatom két elektronjával, amely kettős kötést képez két oxigénatom között.

oxigén lewis pont szerkezete

Mivel ez a kettős kötés a két elektronpár megosztása miatt jön létre, kettősnek nevezik kovalens kötés. A megosztásban részt vevő legkülső elektronokat megosztott elektronpároknak, a legkülső elektronokat pedig, amelyek nem vesznek részt a megosztásban, magányos elektronpároknak nevezzük. Ezért egy stabil oxigénmolekula O képlettel2 alakult.

A legegyszerűbb módja annak, hogy megértsd a szerkezeti ábrázolás és Lewis pont Az alábbiakban bemutatjuk a szerkezetet, amely bármely atomon, molekulán és vegyületen működik:

  • Számolja meg a vegyértékelektronok teljes számát (12 elektron oxigénmolekula esetén, 6 minden oxigénatomból).
  • Számítsa ki a szükséges elektronokat (az oktett szabály szerint az oxigénatomban 8, az oxigénmolekulában 16).
  • Számítsa ki a kötőelektronokat (Kötőelektronok száma = Szükséges elektronok – Vegyértékelektronok, 16 -12 = 4 oxigénmolekula esetén)
  • Számítsa ki a nem kötő elektronok számát (Nem kötő elektronok száma = Vegyértékelektronok – Kötőelektronok, 12-4 = 8 oxigénmolekula esetén)

Ezt a négy lépést hangsúlyozva, majd a sz. A kötőelektronok mennyisége a fent említett esetben kettős kötés jelenlétéről tájékoztat. A nem kötő elektronok száma magányos elektronpár jelenlétét jelzi. A fenti esetben 8 magányos elektronpár van, amelyeket 2-vel elosztva megkapjuk az oxigénatomonkénti elektronok számát (4). Ezért van 2 magányos elektronpár.

Érdekes tény az O2 molekuláról az, hogy a párosítatlan elektronok jelenléte miatt paramágneses. Bár ez a tény nem magyarázható az oxigénnel Lewis pontszerkezet és az O2 molekuláris pályadiagramjára van szükség, ami meglehetősen összetett. Most beszéljük meg az oxigént Lewis pontszerkezet különböző elemekkel, az alábbiak szerint:

·       Oxigén Lewis pontszerkezet (ion)

·       Oxigén Lewis pontszerkezet (Atom)

·       Oxigén Lewis pontszerkezet hidrogénnel

·       Oxigén Lewis pontszerkezet lítiummal

·       Oxigén Lewis pontszerkezet berilliummal

·       Oxigén Lewis pontszerkezet szénnel

·       Oxigén Lewis pontszerkezet fluorral (OF2)

·       Oxigén Lewis pontszerkezet nátriummal

·       Oxigén Lewis pontszerkezet magnéziummal

·       Oxygen Lewis pontszerkezet alumíniummal

·       Oxigén Lewis pontszerkezet szilíciummal

·       Oxigén Lewis pontszerkezet Chlo-valrizs (OCl2)

·       Oxigén Lewis pontszerkezet káliummal

·       Oxigén Lewis pontszerkezet kalciummal

Oxigén Lewis pontszerkezet (ion)

Az oxigéniont O-val jelöljük2-. Dupla negatív töltése van, amelyet 2 elektron nyerésével ér el. Ez könnyen megmagyarázható azzal Lewis pontszerkezet. A periódusos rendszer szerint az oxigén (atomszám=8 és elektronkonfiguráció=2,6) a 16.th csoport tehát az oxigénatom vegyértékhéjában 6 elektron van. Tehát az oktett szabály szerinti stabilitás eléréséhez két elektront kell nyernie, és anionná kell alakulnia az elemi forma helyett. Ez azt is hangsúlyozza, hogy az oxigénatomok nemcsak megoszthatják, hanem nyerhetik is az elektronokat a stabilitás elérése érdekében.

oxigén ion

Oxigén Lewis pontszerkezet (Atom)

A Lewis szerkezete Az oxigénatomot viszonylag egyszerűbb kimutatni, mivel nem jár elektronok megosztásával vagy átvitelével. Az oxigénatom diagramja az elem vegyértékelektronját mutatja. Mivel az oxigénatom (atomszám = 8 és elektronkonfiguráció = 2,6) a periódusos rendszer 16. csoportjába tartozik, 6 vegyértékelektron veszi körül. De fontos a vegyértékelektronok párosítása az oxigénatom körül. Általában minden elektronpár két oldalán van, a többi oldalon pedig párosítatlan elektronok vannak.

 

oxigénatom kép

Oxigén Lewis pontszerkezet hidrogénnel

A Lewis pontszerkezet A hidrogén és az oxigén víz (H2O) képződését eredményezi. A hidrogénatom (atomszám = 1 és elektronkonfiguráció = 1) vegyértékhéjában egy elektron van. Tehát csak egy elektronra van szükség ahhoz, hogy elérje a hélium nemesgázhoz legközelebbi stabil konfigurációt. Hasonlóképpen, az oxigénatomnak (atomszám = 8 és elektronkonfiguráció = 2,6) alig van 2 elektron ahhoz, hogy elérje a neon nemesgáz konfigurációhoz legközelebb eső céloktettet. Tehát ebben az esetben minden 2 hidrogénatomból álló elektront kölcsönösen megosztanak egyetlen oxigénatom 2 vegyértékelektronjával, így vízmolekulát alkotnak.

hidrogén és oxigén

Oxigén Lewis pontszerkezet lítiummal

A Lewis pont A lítium és az oxigén ábrázolása a lítium-oxid (Li2O) képződését mutatja. Vizuálisan jobban megmagyarázható. Minden lítiumatom (atomszám = 3 és elektronkonfiguráció = 2,1) veszít egy vegyértékelektront, amelyet egyidejűleg az oxigénatom nyer. Ez azt eredményezi, hogy a lítium-ion töltése +1, amely a legközelebb áll a hélium nemesgáz konfigurációjához. A lítium töltése 2 [Li+] és oxigénre mint [O2-] az elektronveszteség, illetve az elektronerősítés következménye.

lítium és oxigén

Oxigén Lewis pontszerkezet berilliummal

A Lewis pontszerkezet A berillium és az oxigén viszonylag egyszerű. A berillium (atomszám = 4 és elektronikus konfiguráció = 2,2, 2) a XNUMX-hez tartoziknd a periódusos rendszer csoportja, és 2 vegyértékelektronja van. Az oxigén a 16-hoz tartozikth a periódusos rendszer csoportja, és 6 vegyértékelektronja van. Tehát az oktett szabály szerinti stabilitás eléréséhez a berill elveszíti 2 elektronját, amelyeket az oxigén nyer. Hasonlóképpen, a berillium Be-vé változik2+ kation, és az oxigén O-vá változik2- anion, ezáltal berillium-oxid (BeO) képződik.

berillium és oxi

Oxigén Lewis pontszerkezet szénnel

Szénnel és oxigénnel, kettővel Lewis pontszerkezetek az elektronok közötti megosztás szerint alakítható ki a stabilitás elérése érdekében. Ezek a szerkezetek szén-dioxid (CO2) és a szén-monoxid (CO).

Hangsúlyozva a szén-dioxidot, hogy az oktett egyetlen szénatomja (atomszám = 6 és elektronkonfiguráció = 2,4) teljes legyen, 2 oxigénatommal kell kötődnie. A szénnek 4 vegyértékelektronja van, és további 4 elektronra van szükség, az oxigénnek pedig 6 vegyértékelektronja van, és további 2 elektronra van szükség a stabilitás eléréséhez. Tehát az elektronok megoszlanak 2 oxigénatom és egy szénatom között, amelyet kettős kovalens kötésként ábrázolnak.

co2

Szén-monoxid esetében a stabilitás eléréséhez az egyetlen szénatom és egy oxigénatom között az oktett befejezése szükséges. Itt 2 pár elektron osztozik a szén- és oxigénatomok között. Az oktett stabilitásának teljessé tétele érdekében az oxigén egy pár elektront ad a szénnek, hogy koordináta kötést hozzon létre a szén és az oxigén között. Ez hármas kovalens kötés kialakulását eredményezi.

co

Oxigén Lewis pontszerkezet fluorral (OF2)

Az OF Lewis-pontos ábrázolása2 nem túl bonyolult, mivel egyetlen kötést tartalmaz. Az oxigénatom a 16. csoportba tartozik 6 vegyértékelektronnal, a fluoratom (atomszám = 9 és elektronkonfiguráció = 2,7) a 17. csoportba tartozik, és 7 vegyértékelektronnal rendelkezik. A legkevésbé elektronegatív oxigén 2 fluoratom közepén lesz jelen. Tehát az oxigénatom 2 elektronja meg fog osztódni minden egyes fluoratom egyetlen elektronjával mindkét oldalon, így kiegészítve az oktett minden elemhez.

2

Oxigén Lewis pontszerkezet nátriummal

A nátrium (atomszám = 11 és elektronikus konfiguráció = 2,8,11) az 1.st csoport a periódusos rendszerben, és 1 elektront kell veszítenie ahhoz, hogy Na kialakuljon+ és stabil nemesgáz konfiguráció elérése érdekében. A másik oldalon az oxigén a 16. csoportba tartozik, és 2 elektront kell nyernie az oktett stabilitásának teljessé tételéhez. Így minden nátriumatom elveszít egy elektront, amelyet az oxigén nyer, és Na képződik2O. Itt 2[Na+] és [O2-] erős elektrosztatikus erők tartják.

na2o

Oxigén Lewis pontszerkezet magnéziummal

A magnézium (atomszám = 12 és elektronikus konfiguráció = 2,8,2) a 2.nd csoportba kerül a periódusos rendszerben, és 2 elektront kell elveszítenie a stabilitás eléréséhez. A másik oldalon az oxigén megszerzi azt a 2 elektront, hogy befejezze oktettjét. Tehát Mg2+ és O2- Az egyenlő és ellentétes töltésűek egymáshoz vonzódnak, és MgO-t képeznek, amelyet erős elektrosztatikus erők tartanak össze.

mgo

Oxygen Lewis pontszerkezet alumíniummal

Az alumínium (atomszám = 13 és elektronikus konfiguráció = 2,8,3) és az oxigén között kialakuló szerkezet alumínium-oxid (Al)2O3). Hoz2O3 egy ionos vegyület, ami azt jelenti, hogy az alumínium és az oxigén között elektronátadás történik. Tehát az alumínium a periódusos rendszer 13. csoportjába tartozik, és 3 vegyértékelektronja van, az oxigén pedig a 16. csoportba tartozik és 6 elektronja van. Az alumínium, mivel kevésbé elektronegatív, leadja 3 elektronját, az oxigén pedig, mivel elektronnegatívabb, megszerzi azt. Így a 2 alumíniumatom 2[Al-má alakul át3+} kation és 3 oxigénatom 3[O-vá alakul át2-] anionok.

al2o3 1

Oxigén Lewis pontszerkezet szilíciummal

SiO képződését eredményezi2. A szilícium (atomszám = 14 és elektronkonfiguráció = 2,8,4) 4 vegyértékelektronnal, az oxigéné pedig 6 vegyértékelektronnal rendelkezik. Tehát ahhoz, hogy oktettjük teljes legyen, 2 oxigénatom megosztja az elektronjait egyetlen szilíciumatommal. Kettős kovalens kötés jön létre.

szilícium

Oxigén Lewis pontszerkezet klórral (OCl2)

A klór (atomszám = 17 és elektronkonfiguráció = 2,8,7) a periódusos rendszer 17. csoportjába tartozik, és 1 elektronra van szüksége a stabil nemesgáz konfiguráció befejezéséhez. Az oxigén viszont a 16-os csoportba tartozik, és alig van 2 elektron a nemesgáz konfiguráció eléréséhez. Így az oxigén lesz a központi atom, és minden elektronon megosztja két klóratomot. Ez OCl2 képződéséhez vezet, ahol egyetlen kovalens kötés jön létre a résztvevő atomok között

klór

Oxigén Lewis pontszerkezet káliummal

A lewis pont szerkezet A kálium (19-es atomszám és elektronikus konfiguráció = 2,8,8,1) ugyanazon a vonalon van, mint a nátriumé és az oxigéné. A kálium a periódusos rendszer 1. csoportjába tartozik, és a stabilitás eléréséhez 1 elektront kell veszítenie. Az oxigénnek viszont 2 elektronra van szüksége ahhoz, hogy teljes legyen a stabilitása. Tehát minden káliumatom 1 elektront adományoz oxigénnek, és ennek eredménye ionos vegyület K2O és az ionokat erős elektrosztatikus erők tartják össze.

k20

Oxigén Lewis pontszerkezet kalciummal

A kalcium (atomszám = 20 és elektronkonfiguráció = 2,8,8,2) 2 elektront veszít a stabilitás eléréséhez, és az oxigénnek, mint többször említettük, 2 elektront kell nyernie a stabilitás eléréséhez. Most az elektronok átvitelének köszönhetően a kalcium és az oxigén ellentétes töltésűvé válik, és ionos CaO vegyületet képez

adminisztratív főnök

Oxygen Lewis pontstruktúra (Kapcsolódó GYIK)

A tulajdonságokat az Oxygen Lewis pontszerkezet magyarázza

Az oxigén Lewis szerkezete tökéletesen szimmetrikus és nem poláris. Ezenkívül a nem poláris molekulák általában gázok a természetben, ezért nincs sok különbség a dioxigén molekula és az oxigéngáz között

A legkülső elektronok szerepe az oxigén Lewis pontszerkezetében

A legkülső elektronokat vegyértékelektronoknak nevezzük. Ezek felelősek a kémiai kötések kialakulásáért és a reakcióért, mert lazán kötődnek a maghoz. A kisebb nukleáris kötőerő miatt könnyen részt vehetnek az elektronok megosztásában és átvitelében. Másrészt, ahogy a vegyértékelektronoktól a belső elektronok felé haladunk, a nukleáris kötődés növekszik, ami megnehezíti számukra a kötésképzésben és reakcióban való részvételt.

A Lewis-pontszerkezet és a molekulaszerkezet különbsége

Lewis szerkezetek az elektronok mozgását és jelenlétét ábrázolja egy vegyületben a stabilitási tényezője szerint. Könnyen mutatja az atomok, vegyértékelektronok és kötések számát. A vegyületek molekula alakját azonban az atomok közötti különféle erők befolyásolják, és függenek a kötésszögektől és a kötéshossztól.